⚖️ Legális az eutanázia?

Nem

Gyors válasz

Nem — a segített halál Magyarországon tiltott; amit a jog ad, az a kezelés visszautasításának joga. Az aktív eutanázia (az orvos tevőlegesen vet véget az életnek) és az asszisztált öngyilkosság (halálhoz segítés) egyaránt bűncselekmény — emberölésként, illetve öngyilkosságban közreműködésként büntetendő. A kérdés 2024-ben a legmagasabb szintet is megjárta: az ALS-beteg Karsai Dániel alkotmányjogász strasbourgi perében az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a tilalom nem sérti az egyezményt — az államnak széles mérlegelési tere van, és a magas színvonalú palliatív ellátás elérhető alternatíva. Ami viszont törvényes jog: az egészségügyi törvény szerint a cselekvőképes beteg az életfenntartó vagy életmentő kezelést visszautasíthatja (gyógyíthatatlan, halálhoz vezető betegségnél, alakszerű nyilatkozattal), és előre is rendelkezhet — az ún. élő végrendelettel (közokiratban). A palliatív és hospice-ellátás pedig alanyi jogon jár. A „passzív" út tehát létezik — a tevőleges segítség kérése és nyújtása nem.

📋 A legfontosabb szabályok

Aktív eutanázia: bűncselekmény (emberölés) — a beteg kérésére is
Asszisztált öngyilkosság: bűncselekmény (közreműködés öngyilkosságban)
Strasbourg (Karsai-ügy, 2024): a tilalom nem egyezménysértő
Legális: életfenntartó kezelés visszautasítása + élő végrendelet (közokirat)
Palliatív/hospice ellátás: alanyi jogon járó alternatíva

🔓 Kivételek

A fájdalomcsillapítás akkor is jogszerű, ha mellékhatásként az életet rövidíti (kettős hatás elve)
A kezelés visszautasítása várandós nőnél és meghatározott esetekben korlátozott
Az orvos a szabályos kezelés-visszautasítás tiszteletben tartásáért nem büntethető — a passzív út tehát jogszerű

⚠️ Szankciók

Aki mást — akár a kifejezett kérésére is — megöl, emberölésért felel; az öngyilkossághoz nyújtott segítség szintén szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény. A tilalom a hozzátartozót és az orvost egyaránt eléri, és a szándék jóhiszeműsége nem mentesít. A külföldi út sem tiszta terep: a magyar jog a külföldön történteket nem üldözi, de az itthoni előkészületben, szervezésben, kísérésben közreműködők büntetőjogi kockázatot futnak. Ellenkező irányban a jog véd: az orvos, aki a szabályosan bejelentett kezelés-visszautasítást tiszteletben tartja, nem büntethető — a passzív út nem szürke zóna.

📎 Hivatalos források

Ellenőrizve: 2026-07-12

❓ Gyakori kérdések

Mi történt a Karsai-ügyben?

Az ALS-ben szenvedő alkotmányjogász az életvégi döntés jogáért perelte az államot Strasbourgban. Az EJEB 2024 júniusában 6:1 arányban kimondta: az eutanázia tilalma nem sérti az emberi jogait — az ügy a hazai vitát mégis felrázta.

Visszautasíthatom az életben tartó gépeket?

Cselekvőképes betegként igen: gyógyíthatatlan, halálhoz vezető betegségnél, alakszerű, bizottsági közreműködésű eljárásban. Előre pedig élő végrendeletben, közokiratba foglalva rendelkezhetsz róla; a palliatív ellátás emellett alanyi jogon jár.

Mi az az élő végrendelet?

Közokiratba foglalt előzetes rendelkezés arról, mely ellátásokat utasítod vissza arra az esetre, ha cselekvőképtelenné válsz. Helyettes döntéshozót is megnevezhetsz benne — így nem a család viseli a döntés terhét.

Külföldön (Svájcban) igénybe vehetem a segített halált?

A svájci szervezetek külföldieket is fogadnak, és a magyar jog a külföldön történteket nem üldözi. Az itthoni előkészítésben és kísérésben közreműködők viszont büntetőjogi kockázatot futnak — egyedi jogi tanács kell.

Mi a különbség az eutanázia és a kezelés visszautasítása közt?

Az aktív eutanázia tevőleges életvétel, ezért bűncselekmény. A kezelés visszautasítása ezzel szemben a beteg törvényes joga: nem valaki megöli, hanem a beteg mond nemet a további életfenntartó beavatkozásra.

🔎 Erre keresnek a legtöbben

Valódi keresési kifejezések ehhez a témához.

“eutanázia legális-e magyarországon”
“karsai dániel strasbourg ítélet”
“életfenntartó kezelés visszautasítása”
“élő végrendelet közokirat”
“hospice palliatív ellátás jog”
“aktív eutanázia és kezelés visszautasítása különbség”